A gimnázium könyvtárának története

A gimnázium könyvtárának története

 

"Nekünk sincs iskolánk történetében semmi adatunk arra nézve, hogy abból a 16. és 17-ik században iskolai könyvtárunk létezésére bizonyítékot szerezni lehetne."

Az iskola első három évszázadában még nem beszélhetünk könyvtárról. Bár a reformáció és a nemzeti nyelv használata a nyomdászat elterjedését, a nyomdaipari termékek nagyobb számban való előállítását eredményezte, könyvgyűjteményeket alig találunk a reformáció időszakában, és a XVII. században is igen keveset. Még akkor egyes intézetek tanítói, nevelői csak saját könyveiket használták segédeszközökül, az iskolákat fenntartó testületek nem gondoltak iskolai könyvtárak alapítására.

1637-ből való az a számadás, amelyben szó esik az öreg Gradual köttetéséről. Ezt az erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György adományozta az egyháznak. 1643-ban ez áll a számadásokban: "Az mely könyvet a fejedelem köldött azt csináltattak be s az graduált könyvcsinálóval 3 frt. Ugyan azokra a könyvekre bőrt vettünk 35 d." Az említett könyvritkaságot a mai napig őrzik az egyház páncélszekrényében.

Igazolás a bibliotéka létezésére, hogy "Liszkai József Nagy-Győr múltja és jelene című munkájában említést tesz arról, hogy a győri iskola könyvtárát 1695-ben ideiglenes használat és őrizet végett iskolánknak átadta, de hogy visszaszállították-e Győrbe, hogy véglegesen itt maradt-e és mily értékeket képviseltetett, nincsenek források, ahogy arról sincs feljegyzésünk, hogy a küldemény megalapozta vagy kiegészítette a gyűjteményt.

A 17. század végén tehát iskolánknak volt már valamilyen könyvgyűjteménye, mert "1712. évtől maradt reánk egy könyvjegyzék, mely a kőrösi iskola könyveinek czímét tartalmazza." A feljegyzés szerint 105 könyve volt az iskolának, amelyből csak 7 volt ajándék. Más források szerint ez a szám 130, amiből 7 magyar nyelvű. Galgóczy szerint nagy része latin nyelvű volt, amiből 9 magyar nyelvű.

"Ezen első, reánk maradt könyvjegyzékben elsorolt könyvek közül ma is megvan néhány könyvtárunkban" - írja 1896-ban Mészöly Gáspár könyvtáros. A jegyzéken szereplő könyvek többsége - melyet a kőrösi főiskola tudós professzorai állítottak össze-, a "grammatica, rhetorica, logica, mathematica, physica és theologia" tudomány rejtelmeibe avatta a használóját.

Az 1712-es könyvtári bejegyzést nem követi említésre méltó adat a XVIII. század végéig, illetve 1792-ből csak utalás a diákok számára kiadott újságokról: "Január 18. és jun. 8-án deák ujságért a diákok számára kiadott 11 frt."

Tehát már a sajtó kiadásának kezdetekor járatott az iskola lapokat.

A 19. században, ahogy a haza közkönyvtáraiban is, úgy az iskolai könyvtári életben is fordulópont következett be. A magyar közélet és művelődés átalakuláson ment keresztül, aminek eredményeként megszaporodott a könyvtárak száma. A már meglévő gyűjtemények köteteinek száma pedig folyamatosan gyarapodott. Anyagát elsősorban gyűjteményekből és a város előkelőbb polgárainak hagyatékából nyerte. 1842-ből való a könyvtár legrégebbi szabályzata. A reformkor egyik leglényegesebb változása, hogy ekkor indult meg az iskolai könyvtárak köteteinek magyar nyelvűvé válása (a korábbi zömmel latin nyelvű, kis részben német nyelvű kötetek helyett).

Az Organisations - Entwurt 1850-ben részletes utasítást adott a külön tanári könyvtár és a külön ifjúsági könyvtár ügyében. A főgimnázium igazi könyvtára is az osztrák tanigazgatási törvény következményeként jött létre. A döbbenetet kiváltó hangulat ellenére kedvezően hatott az iskolai könyvtárak minőségi változására ez a rendelet.

1853-tól új korszak kezdődött a könyvtár életében. A kormány tanüggyel kapcsolódó kívánalmaihoz igazodva ezidőtől kezdve "új, rendszeres kezelés alá vétetett, állandó évi segélyben részesült" a könyvtár, valamint ettől kezdve rendes, állandó könyvtárnoka volt, aki a tanárok közül került ki.

Az első könyvtáros Fitos Pál volt, majd Csikay Imre. Őt követte az 1855/56-os tanévben a "kitűnő hellenista és szépirodalmi névvel bíró" Szabó Károly, aki 1860-ig töltötte itt be állását.

"A nagykőrösi tanintézet, nem említve a négy elemi osztályt, két fajta egymástól külön álló tanintézetből áll, ugymint főgymnasiumból, és preparadiából, melyek minthogy azon egy épületben léteznek, s bizonyos tekintetben azon tanszerekkel is vannak ellátva."- írták az 1857/58-as gimnáziumi értesítőben.

1862/63-as tanévben bővült az iskola. "Folyó iskolai év elejére a díszterem és könyvtár helyisége elkészülvén, az előbbi már színhelye volt a téli vizsgázásnak, míg az utóbbiba a könyvtárnok a könyvtár felállítását rögtön eszközlé. Mindkét terem nemcsak az intézet érezhető hiányát pótlá, hanem a tantermek számát is néggyel szaporítá, miután a korábbi díszteremből két, a könyvtárszobából pedig szinte két terem lőn alakítva."

A könyvtár folyamatos gyarapodásának eredményeként az állomány 1865-ben 10 822 kötet volt. Az elmúlt évek alatt a gimnázium kulturális centrummá vált nemcsak a városban, hanem az országban is, amit a gazdag tartalommal rendelkező könyvtár is reprezentált.

Már 1858-tól hangversenyeket rendeztek a bibliotéka javára. Az 1864/65-ös értesítőben ez olvasható: "Május 10-én, a lyceumi könyvtár fölsegélésére az iskola nagy termében díszes hangverseny rendeztetett. Az önképző társulat könyvtárának felsegélésére jan. 21-én az ifjak által rendezett szépen jövedelmező bál is élvezetesen ütött ki."

A tanítóképezde akkor még egy épületben volt a lyceummal, nem érezte szükségét saját könyvgyűjtemény felállításának; közösen használták az egy épületben lévő könyvtárat. Szétváláskor szükségessé vált saját könyvtár létrehozása.

Az iskola keretein belül működött az Önképzőkör, mely saját könyvtárral rendelkezett, valamint a tanári kézikönyvtár és az ifjúsági könyvtár is. A szegény sorsú diákok segítésére segélykönyvtárat hoztak létre.

Intézmények és magánszemélyek adományiból és az évi rendszeres átalányból folyamatosan gyarapodott a könyvtár. A gimnázium új épületbe költözésével a főkönyvtár megfelelően nagy és tágas helyiséget kapott, melyhez külön könyvtárosi szoba is tartozott. Sajnos azonban a 160 m2-es helyiségben sem volt olvasóterem.

A könyvtár újbóli működése kapcsán az egyik helyi lapban nagy hasábokon fejtette ki aggodalmát a cikkíró a könyvtár naprakészsége, feltártsága és használhatósága miatt. "Aktuális, szükségszerű társadalmi kérdés a fontosságánál, aktuálisságánál fogva a könyvtárak kérdése. Nemcsak tudósnak, tanárnak, tanítónak, jogásznak, de kereskedőnek, iparosnak, gazdálkodónak egyaránt szüksége van a könyvtárakra a folytonos fejlődés, folytonos művelődés, tanulás eszközeire."

A könyvtárt használó látóköre szélesebb, műveltsége nagyobb, ismerete gazdagabb, ítélete biztosabb lesz. Ezt jól szervezett, mindenki által használható könyvtárak nyújtják.

Fraknói jelentése 1902-ben a középiskolai könyvtárak legszükségesebb tennivalóiról:

"Szükséges, hogy megfelelő javadalom lehetővé tegye a hazai és külföldi irodalmak legkiválóbb termékeinek, úgyszintén a legjelentékenyebb hazai és külföldi folyóiratok beszerzését.

Olvasóteremmel legyen a könyvtár ellátva, mely a tanuló ifjúságot és az ismeretet gyarapítani óhajtó közönséget fogadja be és amelyben szabadon használható, jól megválasztott kézikönyvtár állíttassék föl.

Könnyen használható czédula- és szakkatalógusok álljanak az olvasók rendelkezésére.

Szakképzett és lehetőleg más hivatalos állásban el nem foglalt legalább 1 tisztviselő legyen a könyvtárban alkalmazva."

"Vajjon megfelel-e, megfelelhet-e ez a könyvtár annak a fontos föladatnak, melyet föntebb röviden vázoltunk. Bizony kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy nem." De ennek sem elődeink, sem a ma élők nem okai - írják a Nagykőrösi Újság 1902. február 8-i számában.

A munkálatok rendre elkezdődnek Olasz József, majd Kovács Lajos tanár úr által. A rendezés szakszerű munkálatait később Huszár György folytatta 1912-ben. A történelem azonban közbeszólt. Az I. világháborúban hősi halált halt a nagyszerű tanár. Az őt helyettesítő dr. Kovács Lajos pedig "csak a könyvtár folyó ügyeinek elintézésére és vasárnaponként a közönség részéről történt könyvkiadásra szorítkozott."

Az iskola épületét az első világháború alatt katonai kórháznak rendezték be. Szerencsére a könyvtár helyiségére nem volt szükségük a katonáknak, így oda minden értéket bezsúfolva védték az iskola gyűjteményeit.

Ez idő alatt "Tanári és ifjusági könyvtárunk, továbbá összes szertáraink a gimnázium épületében lévén, hozzáférhetetlenek voltak a számunkra…

A tanári könyvgyűjtemény közel 20 000 kötetes volt az 1928/29-es tanévben, és 27 féle lapot járattak. Őriztek itt értékes Arany, Petőfi, Vörösmarty, Tompa, Jókai és Bessenyei kéziratokat is. Az állomány többségében rendezetlen volt. Szalay László tanár több éven át sikerrel katalogizálta. A városi levéltárban található igazgatótanácsi jegyzőkönyvben ez olvasható: "Tekintettel az angol nyelvet tanuló növendékek nagy létszámára, szükségesnek látszik angol kézikönyvtár létesítése." A könyvtár pedig alkalmazkodva az igényekhez, beszerezte a tanuláshoz-tanításhoz szükséges irodalmat. "Jelenti igazgató, hogy az angol kézikönyvtárat berendeztük. Mintegy 150 kötet áll a tanszék rendelkezésére."

1940-re a könyvállomány közel 40 ezerre gyarapodott.

A II. világháborúban azonban nagy veszteség érte a könyvtárat. Az orosz katonai parancsnokság kórháznak foglalta le az iskola épületét. A könyveket kidobálták az ablakon az udvarra. A gimnázium igazgatóhelyettese, dr. Jánossy Sándor és néhány diák, ismerős hordta fel a református templom karzatára a kb. 16 000 db könyvet. Sok könyvet elhordtak, és a különböző helyekre való mentés közben is fogyott. Az állványokat feltüzelték a katonák.

1946. augusztus 31-én adta át az épületet az orosz katonai parancsnokság. Az épület rendbehozatala következett. Már az ősz folyamán visszakerültek a könyvek az épületbe. "A háborús események következtében elpusztult iskolánk teljes irattára, s a néhány évvel ezelőtt még mintegy 36 000 kötetet kitevő könyvtárunknak nagy része." Az iskola alapítványai elértéktelenedtek.

"A háborús események után megmaradt könyvekből még december folyamán igyekeztünk egy kisebb keretű könyvtárat létesíteni, hogy mind a tanároknak, mind a könyv nélkül lévő diákoknak lehetőséget adjunk az olvasásra, mind pedig bizonyos fokú elmélyülésre. E célból egy kisebb termet rendeztünk be, amelyet ideiglenesen készített polcokkal és szekrényekkel láttunk el. Kb. 3-4000 kötetet sikerült itt elhelyeznünk, katalogizálnunk és nemcsak az ifjúságnak, hanem a város közönségének is rendelkezésére bocsátanunk. A IV. és VI. osztály az osztályfőnöknek, illetve a magyar tanárnak a kezdeményezése folytán önálló osztálykönyvtárat is létesített." Az ifjúsági segélykönyvtár 2000-nél is több kötete részben megsemmisült. A beszerzett 100 kötet tankönyvvel együtt ebben az évben 94 tanulónak 402 darab könyvet adtak ki.

A könyvtárőri teendőket K. Tóth József tanár látta el 1961-ig.

Az államosítás után dr. Törös László akkori igazgató vezetésével válogatták ki az egyházi vonatkozású műveket a gyűjteményből, és azok a Ráday Könyvtárba kerültek. A többi könyvet ideiglenes állványokon (vagy a földön) minden rendszerezés nélkül tárolták hosszú évekig.

Az igazgatóság többszöri sürgetésére a Művelődési Minisztérium jelentős összeget utalt ki, amelyből könyvtári állványokat csináltattak.

1956-ban külön tanári nagykönyvtárunk volt, amelynek igen becses részét tették a hungaricák, vagyis az 1711-ig terjedő időből származó régi magyar könyvek.

1961-ben alkalmazták félállásban Dezső Kázmérnét, aki több nyelven beszélt, és nemcsak az első női könyvtáros, de az első szakképzett könyvtáros is volt a könyvtár életében, aki Hollandiában tanulmányozta az ETO rendszert, és az egyetemen Szabó Ervin is tanította. Már nyugdíjas volt, mikor belekezdett a nagy munkába: katalogizálta, rendszerezte a régi könyveket.

1962-ben a gimnáziumban 3 féle könyvtár volt. A diákok számára gazdag anyaggal rendelkező ifjúsági könyvtár állt a rendelkezésére. A pedagógusoknak ugyancsak tág lehetőség kínálkozott, hogy szakmai vagy egyéb kérdésekben tájékozódást kapjanak. A harmadik könyvtári anyag a régi gyűjtemény - írták a helyi lapban.

Dezső Kázmérné kérésére a művelődésügyi miniszter személyes ajándékaként 1964-ben írógépet kapott a kartonozási munkálatokhoz. A katalóguscédulák ezután folyamatosan készültek.

A Nagykőrösi Híradó 1974. novemberi számában már a tartalmi feltárás eredményéről tudósíthattak: "Csaknem ezer természettudományos mű is maradt itt az utókorra. A többnyire német, latin nyelvű könyvek témája a kémia, biológia, csillagászat, geometria, mineralógia, zoológia. A nyelvészeti könyvek pedig már a magyar nyelvtörténeti kutatás útjait jelzik." Dezső Kázmérné ebben az évben az OPKM megbízása alapján az 1800 előtti könyvek összeírásán dolgozott, és addig 1200 darabot sikerült azonosítania.

A tudós könyvtáros szakszerűen katalogizálta az anyagot több, mint 10 év alatt, s így már rendben fogadhatta a kutatókat, látogatókat, akik az ország különböző részéről érkeztek búvárkodni.

1975. november 26-án így joggal írhatták a helyi lapban, hogy "Ma már ismét az ország egyik legjelentősebb, tudományos igénnyel és módszerrel rendezett, korabeli kiadványokat gondozó, élő bibliotékája." "A közel 18 000 kötetből álló tudományos könyvtár országos szemmel nézve is egyedülálló érdekesség"-jelent meg az iskola értesítőjében. Ebben az időszakban két könyvtára volt az iskolának: közös tanári-ifjúsági könyvtár, és a tudományos könyvtár, amit 1977-ben egyesítettek az iskola első emeletén, a régi tanári szobában. (A mai helyén.)

 

Így lett a két gyűjteményből egy, ahol a könyvtárosi feladatokat már egy személy is el tudta látni.Özv. Dezső Kázmérné nyugdíjazása után a könyvtár fejlődése, rendezése lelassult.

 
 

Mára a könyvek igen rossz állapotba kerültek, 8000 kötet köttetésre, és kb. 1000 kötet restaurálásra szorul. 1989 és 1992 között az OSZK Soros Restaurálási Műhelyében a tervezett 7 helyett 6 könyvet restauráltak. Ezek voltak a legértékesebb, legrégebbi könyvek. Ma ezeket elzárva, féltő gonddal őrizzük.

 

Hajdu Andrea