Erős Anna 11c osztályos tanuló beszámolója

Október 23-án indultunk útnak Szolnokról, 24-én délben megérkeztünk Espelkampba.
Bementünk az iskolába ahol a helyi diákok énekeltek nekünk, ezek után pedig közösen
ebédeltünk. Ezek után megnéztük együtt a várost, utána pedig sikeresen elfoglaltuk a szállás
és a kimeríthetetlen utazás után egy hosszú alvással kipihentük a fáradalmainkat.

Október 25-én a Birger-Forell-Schule diákjaival együtt busszal Bremerhavenbe utaztunk. A
város egyik hírességét a Klimahaust járhattuk körbe. A kiállítás szó szerint egy utazás a föld
körül, egyetlen hosszúsági fok különböző éghajlatait néztük meg. A termekben változott a
körülöttünk lévő táj, és a hőmérséklet is. Egyik pillanatban még a sötét esőerdőben sétáltunk,
utána pedig már hirtelen a fagypont alatti hőmérséklet és egy jéghegy mellett találtuk
magunkat. Az előadás nagyon interaktív volt, egy deszka hídon is átsétálhattunk a sötét
dzsungelben, mindeközben pedig a halak úszkáltak alattunk. A legtöbb helyen voltak videók,
amik a helyi emberekkel készültek, ezek is színesítették az előadást. Hatalmas élmény volt
számomra ez a kiállítás, főleg hogy a tanáraink ki is tudták egészíteni, így egy teljesebb képet
kaptunk az éghajlati változásokról.

Október 26-án csütörtök az lübecki Moorhus-ban, ami számomra nagyon érdekes volt, mert
olyan növényeket láthattunk, és ismerhettünk meg, amelyeket Magyarországon nem
találunk, mert nincs hozzá megfelelő környezetünk. Az egyik német tanárnő elkísért minket
és sokkal színesebbé és érdekesebbé tette a túrát. A benti kiállítást is megtekintettük, ahol
nekem a legjobban egy ritka békafaj tetszet,t ami párzáskor kék színűre változik.
Természetesen a helyi shopban be is szereztem egyet.

Október 27-én, pénteken az iskolában töltöttük a napot a fogadó tanárunkkal és az ő
osztályával. Először összeültünk közösen, és a tanárnő a Klímaváltozásról beszélt nekünk,
teljesen hétköznapi példákon keresztül szemléltette a témát, így az sokkal érthetőbb volt. Az
előadás során sok új német kifejezést is elraktározhattunk magunkban, ezzel is bővítve a
tudásunkat. Klímaváltozáshoz kapcsolódóan különböző anyagok pH értékét is
meghatároztuk, például a tegnapi láp víznek a pH értéke 3-as. Ezek után a tanárnő átkísért
minket a zeneterembe egy közös éneklésre, utána pedig a diákokkal együtt körbe jártuk az
iskolát. Bemehettünk egy biológia órára ahol éppen a kar izmait vizsgálták egy maketten a
diákok. A következő állomásunk egy interaktív német óra volt, a diákok tervezik/szervezik
meg az órát, a tanár felkészült az adott anyagból és a tanulók igényei alapján zajlik a tanítás.
Ezek után pedig közösen megebédeltünk, délután pedig szabadprogramunk volt.

Október 28-án szombaton reggeli után a napot egy közös foglalkozás során német
környezetvédelmi szakmai szöveg feldolgozásával szókincsünket bővítettük. Pihenés képpen
a tanáraink összeállított nekünk egy quizt az elmúlt napok eseményeiről, és programjairól.
Miután közösen megebédeltünk, a hotelhoz eljött értünk Sabine, aki felelős az itt
tartózkodásunkért és elvitt minket kis busszal a Dümmer See-hez. Megnéztük a tóról szóló
kiállítást, utána pedig tettünk egy sétát a tó körül, illetve egy kicsit a tavon is, egy lebegő
hídon. Sok új madár fajjal, és emlőssel ismerkedhettünk meg utunk során. Sabine
kikapcsolódásként elvitt minket egy hatalmas területre, ahol minden tele volt árusokkal,
körhintákkal, hatalmas forgó játékokkal, szóval elmentünk egy igazi helyi német búcsúba. A
németeknek a sör, és bratwurst természetesen nem maradhatott el, de mivel mi már a héten
megkóstoltuk ezt a helyi nevezetességet, így maradtunk az édességnél. Este 8 óra körül
visszatértünk a hotelbe, ahol hatalmas sakkpartikkal és beszélgetéssel zártuk a napot.

Október 29-én vasárnap egy kiadós reggeli után a szabadidőmben szobatársammal beleástuk
magunkat reményeink rejtelmeibe. A közös ebédelés után Frau Mättheus (Sabine) és pár
segítő tanár ismét eljött értünk autóval, és kezdetét vette az utazásunk. Ma a Wesser
folyóhoz látogattunk el, ahol egy kis sétát tettünk a csodálatosan szép folyóparton. A séta és
a jegyek megvétele után természetesen mi is kipróbáltuk a zsilipezést, ami egy hajótúrába
volt beiktatva. A hosszú út során ittunk forró csokoládét, és volt aki már inkább egy
kapucsinóra fizetett be. Miután visszaérkeztünk az indulási ponthoz, ismét autóba ültünk, és
elmentünk az Ada Grillbe egy kiadós pizza vacsorára. Az estén kellemes telt, beszélgettünk
tanárainkkal, sakkoztunk, és zenét hallgattunk.

Október 30-án hétfőn reggeli után ismét eljöttük az iskolába. Amikor ideértünk Frau
Matthäus fogadott minket, utána pedig elkísért minket egy másik osztályhoz, ahol éppen
német óra volt. 2 órát töltöttünk együtt az osztállyal, németül beszélgettünk
Magyarországról, arról, hogy mi honnan jöttünk, a német oktatásról, hogy mit csinálnak a
diákok. Ezek utána a gyerekeknek szavakat kellett elválasztani a megfelelő helyen, ehhez a
feladathoz mi is csatlakoztunk, és meglepően jól ment, aminek nagyon örültem. Ezek után
Frau Matthäus ének óráján vettünk részt, ahol a mi csoportunkból a fiúk is beszálltak a
zenélésbe. Megtanultunk a tanárnő által írt egyik dalt az energiáról, klímaváltozásról. A közös
ebéd után pedig szabad programunk volt.

Október 31-én kedden a polgármesteri hivatalba látogattunk el. Mikor odaértünk egy nagyon
kedves úr fogadott minket, aki elkísérte a csapatot a polgármesterhez. Ezek után közösen
felmentünk a lépcsőn a hivatal tetejére ahol egy nagy ablakos tetőtéri tárgyalóteremben
fogadtak minket. A polgármester úr elmesélte a város történetét, illetve bemutatta, hogy
milyen lépéseket tesznek a fenntarthatóságért és a környezetvédelemért. Ezek után kivitt
minket a tetőtéri teraszra, ahonnan nagyon jól rá láttunk a városra. Elmagyarázták, hogy mi
hol van, merre láthatóak a régi házak, merre az új építésűek, hol laknak a muszlimok és a
török lakosok. A fenti városnézés után lekísértek minket, és kaptunk espelkampi
képeslapokat emlékbe, amelyekből természetesen hozhattunk a családjainknak is. Utána
elmentünk az iskolába ebédelni, délután szabadprogramunk volt, este pedig egy közös
vacsorával és sétával zártuk a napot.

November 1-én délelőtt a tanáraink rendeztek nekünk ismét egy szógyakorlós játékot,
méghozzá környezetvédelmi témában, ami a későbbi tanulmányaim során még nagyon
hasznos lesz. Közös ebédelés után elmentünk a környékbeli tóhoz Frau Matthäus
közreműködésével. Csináltunk rengeteg gyönyörű képet a természetről, beszéltünk a helyi
környezetvédelemről, készítettünk a növényekről nagyon jó makro felvételeket. Ezek után
elmentünk egy a tanárnő házához közeli láphoz. A területen a talaj meglepően puha a
növények által pedig teljesen olyan mintha egy nagyon puha szőnyegen sétálna az ember.
Sabine elvitt minket a házához, ahol felkísért minket a zene termébe, és elénekeltünk a közös
dalunkat, illetve még 2 másikkal is megismerkedtünk. A férje sütött nekünk pizzát, a közös
vacsora után pedig visszahoztak minket a hotelbe, ahol beszélgetéssel zártuk a napot.

November 2-án csütörtökön a napot az iskolában kezdtük ahol meghallgattunk egy előadást
a tanzániai vízprojektről, a lakosoknak szerencsére lett egy ivóvíz kútja és meg kellett
érteniük, hogy a kút vize értékes, ivásra és tisztálkodásra használhatják. Bámulatos, hogy
mire vagyunk képesek egy kis összefogással. Az első próbálkozáskor nem találtak vizet, és
mégsem adták fél, így megvalósulhatott az ivóvíz kút. Közös ebédelés után az iskola
tanárainak a segítségével elutaztunk a mindeni hulladékkezelőbe, ahol az igazgató úr tartott
nekünk előadást. Elmagyarázta nekünk, hogy a hulladékokat külön kell válogatni, különböző
műanyagokra is, hiszen csak így tudják beolvasztani illetve újra felhasználni. Az olyan
hulladékot, amit nem lehet már hasznosítani, elégetik, kívánják belőlük a vizet és lerakják a
szemétlerakó helyre. A felhasznált vizet, rendkívüli odafigyeléssel és rengeteg ellenőrzéssel
megtisztítják és visszavezetikk a Wasser-folyóba. Megmutatta nekünk a vezető úr, a
nemrégiben elkészült tantermet és kreatív labort, hiszen ők is szeretnék kiképezni a
jövendőbeli dolgozóikat, illetve szeretnének segíteni mindenkinek megtalálni az útját. Ezek
után a hotelben egy közös vacsorázással és beszélgetéssel zártuk a napot.

November 3-án pénteken a helyi víztisztítót látogattunk meg, a német diákokkal együtt.
Borzalmas volt látni, hogy az emberek mennyi mindent húznak le a wc-n, és hogy mennyi
ideig tart ezeket az anyagokat illetve tárgyakat eltávolítani a vízből. Ugyanakkor bámulatos
volt látni, hogy a baktériumok mi mindenre képesek, mennyi szennyeződést takarítanak ki a
vízből. Ezek után visszamentünk az iskolába, és közösen ebédeltünk pizzát. Ezek után délután
szabad program volt, ismét közös vacsorával és beszélgetéssel zártuk a napot.

November 4-én szombaton reggel az iskolába mentünk, ahol éppen nyílt nap volt, és a
leendő diákokkal együtt mi is végigjárhattuk a különböző helyszíneket, illetve bemutathattuk
az iskolánkat. Ezek után a tanárok és a diákok elbúcsúztak tőlünk. Délben elmentünk egy
helyi hamburgerezőbe ebédelni, ami nem meglepő módon nagyon nagyon finom volt. Utána
visszamentünk a szállásra mindent elrendezni, illetve összepakolni, és egy kis pihenésre is
volt időnk mielőtt megkezdtük volna a hazautat.. Az állomáson kellemes meglepetés várt
minket, Frau Matthäus kijött az állomásra és hozott nekünk az útra egy kis édesség
csomagot. Mindannyian nagyon örültünk neki, és ezek után megkezdtük az utunkat.
November 5-én vasárnap este érkeztünk meg Tatabányára, ahonnan a szüleink vittek minket
haza autókkal.