FOGALOMTÁR

(A fogalomtár utolsó frissítése: 2025. április 7.)

ALKALMASSÁGI VIZSGA

Az alkalmassági vizsga olyan képesség vizsgálat, amelynek keretében, a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való eredményes részvételre, a megszerzett szakképzettségnek megfelelő tevékenység ellátására.

Bővebben lásd:

https://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/FFT_202...

DUÁLIS KÉPZÉS

A duális képzésben az elméleti oktatás egy felsőoktatási intézményben, a gyakorlati képzés pedig ezzel párhuzamosan egy szakmai gyakorlóhelyen (partnerszervezetnél) történik. A duális képzésben részt vevő hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy egy minősített szakmai gyakorlóhelyen a képzési idő alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeként munkatapasztalatot szerez, a szakmai kompetenciáit pedig már a képzés alatt megerősíti.

Bővebben lásd:

https://www.felvi.hu/felveteli/dualisdiploma/dualis_kepzes_nyitocikk

E-FELVÉTELI

A felsőoktatásba történő jelentkezés és a felsőoktatási felvételi eljárás alatti ügyintézés online felülete. A jelentkezők Ügyfélkapu+ / Digitális Állampolgárság azonosítást követően léphetnek be az E-felvételibe, nem szükséges ehhez regisztrálniuk a Felvi.hu-n.

GYAKORLATI VIZSGA

Egyes szakokon nem a jelentkező által elért középiskolai, érettségi eredmények, hanem kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján állapítják meg a felvételi pontszámot. A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki. Az osztatlan kétszakos (egy közismereti és egy művészeti jellegű) tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető.

Bővebben lásd: https://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/FFT_202...

KÉPZÉSI SZINTEK:

Alapképzés (A)

Akik érettségi vizsgával rendelkeznek és diplomát szeretnének, azoknak az ide vezető első lépcsőfok egy alapképzés – vagy egy osztatlan képzés – elvégzése. A 6-8 féléves alapképzésben megszerezhető bachelor (tudományterülettől függően BA – Bachelor of Arts vagy BSc – Bachelor of Sciences) oklevél felsőfokú végzettséget és az adott szaknak megfelelő szakképzettséget nyújt.

Az alapképzés a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, és jelentősen megnöveli a munkavállalási lehetőségeket is. Egyúttal megfelelő

elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok mesterképzésben történő folytatásához.

Osztatlan képzés (O)

Néhány szakon diplomaszerzésre az érettségit követően 10-12 féléves osztatlan képzésben van mód, ahol mesterszakos diplomával végez a hallgató.

Mesterképzés (M)

A mesterképzésben (MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább egy alapképzési diplomával – vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai/egyetemi diplomával – rendelkezik. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények saját maguk határozzák meg.

A szakmai tudás elmélyítésére lehetőséget adó mesterképzés általában 2-4 féléves. Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel.

Felsőoktatási szakképzés (F)

Akik szeretnék bebiztosítani magukat, azoknak érdemes a kinézett alapképzési szakhoz közeli, gyakorlatorientált oktatást nyújtó felsőoktatási szakképzést is megjelölniük a jelentkezéskor. Egyrészt azért, mert ha úgy alakul, hogy máshová nem nyernek felvételt, itt is szerezhetnek szakképzettséget, másrészt itt már fél lábbal az egyetemen érezhetik magukat. Ha ugyanis a felsőoktatási szakképzés után szakirányú továbbtanulásnak megfelelő képzési terület szakjain tanulnak tovább, akkor az addig megszerzett kreditjeik meghatározott arányát el kell ismerni. Fontos tudni, hogy a 4 féléves szakképzések felsőfokú szakképzettséget adnak, de diplomát nem.

Szakirányú továbbképzés A megszerzett alap- és a mesterfokozatra (illetve a korábbi rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű végzettségre) épülő oklevelet adó képzési forma, amely a végzettségi szint módosulása nélkül speciális feladatok ellátására ad felkészítést, illetve lehetővé teszi a korábban szerzett ismeretek meghatározott irányú elmélyítését.

A 2-4 félév időtartamú szakképzések munka mellett elvégezhetők – sőt, a munkahely a képzés folyamatos gyakorlati hátterét is jelentheti. Tananyagaik elméleti és gyakorlati blokkokból állnak. A gyakorlati képzés gyakorlóhelyeken eltöltött, meghatározott tanulmányi időt jelenthet, ami konzultációkkal, gyakorlatvezetői segítséggel végzett ellenőrzött tanulmányokat takar.

Doktori képzés

A kutatói vagy elméletibb jellegű karriert tervezők a mesterképzési szak elvégzése után jelentkezhetnek a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő akkreditált doktori képzésre (PhD) és művészeti fokozat megszerzésére felkészítő mesterképzésre (DLA).

KREDITRENDSZER

A kreditrendszer a bolognai folyamat részeként honosodott meg Magyarországon, ma már valamennyi hazai egyetemen és főiskolán alkalmazzák. A kredit az egyes tanulmányi követelmények teljesítését jelző tanulmányi mértékegység, amelyet általában a szükséges hallgatói tanulmányi munkaidő alapján állapítanak meg.

Egy kredit elméletileg harminc tanulmányi munkaórát jelent. Az előírt kreditek teljesítésében azonban a hallgatók jelentős szabadságot élveznek, mind az egyéni tempóban történő tanulás, mind a hallgatói mobilitás terén.

Bővebben:

https://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/a_magyar_felsooktatas/Kreditr...

Forrás: https://www.felvi.hu/